A csontok és ízületek traumás károsodása, 3. Ízületi sérülések | Sportmedicinális kiegészítő ismeretek pszichológusoknak


Sportmedicinális kiegészítő ismeretek pszichológusoknak 3. Ízületi sérülések Bizonyos sérülések elég hosszan akadályozzák a sportolót tevékenységében, és ezek nagy része éppen ízületi sérülés. Az ízületi sérülések a sportolók és edzők rémálmai közé tartoznak, mivel ezek nehezen, lassan gyógyulnak, köszönhetően annak, hogy az ízületnek — szövettani jellegzetességei okán — a regenerációs ideje jóval nagyobb, mint az izomzaté: a napokban és hetekben mérhető izomregenerációval szemben egy súlyosabban sérült ízület teljes gyógyulása fél-egy évig is eltarthat, már ha egyáltalán képes a teljes gyógyulásra ld.

A csontok összetevőinek vizsgálata és az ízület

Loitz, Frank ; Gabriel A komolyabb sérülések gyógyulásának spontán, természetes folyamata három alapvető fázison megy keresztül: vérzés és gyulladás, a szakadt szélek közötti molekuláris és sejtes hidak létrejötte reparációs fázismajd az újjászerveződés. A gyulladási fázis nagyjából három napig tart, a reparációs fázis két naptól hat hétig a a csontok és ízületek traumás károsodása mértéke a csúcsot általában a sérülés után három héttel éri elmíg az újraszerveződés körülbelül egy-másfél hónaptól fél-egy évig tart OakesGabriel A kezelés alapvető lépéseinek — pihentetés, jegelés, kompresszió és megemelés — elmaradása hatására túlzott mértékű vérzés és ödéma léphet fel, ami megakadályozza a kollagénrostok normális elrendeződését, ez pedig azt eredményezi, hogy a kialakuló hegszövet túl merev, rideg, vastag és fájdalmas lesz Gabriel Megjegyzendő, hogy az ízületi szalag szakadásának esetén a korai az első három hétben történő mobilizáció is megzavarhatja a kollagénrostok helyes orientációját, ám a három hét eltelte után javasolt a mozgatás és finom terhelés, mert ez erősíti a gyógyuló szalagokat Gabriel Természetesen nem minden ízület és ízületalkotó reagál egyformán a sérülésre.

Példának okáért a térdízület belső oldalszalagja teljes szakadás esetén is meglehetősen jó gyógyulási potenciállal rendelkezik a megfelelő kezelési fázisokon átesve, de például ugyanabban az ízületben az elülső keresztszalag elszakadásakor sokkal rosszabbak a kilátások, valószínűleg a szakadt szalagszélek ízületi folyadéknak való kitettsége miatt Gabriel Sérülés a túlhasználat miatt A túlterheléses sérülések alapvetően halmozódó mikrotraumák eredményeképpen jönnek létre.

Ezek a piciny sérülések regenerációt igényelnének, de ha nem hagyunk erre időt és lehetőséget, például mivel észre sem vesszük őket, akkor a negatív hatások halmozódnak, majd egyszercsak sérülésben kulminálódnak.

  • Fájdalom a csípő területén
  • 3. Ízületi sérülések | Sportmedicinális kiegészítő ismeretek pszichológusoknak
  • Izom-csontrendszeri betegségek kezelése – Calendula Clinic
  • Mi okozhat ízületi merevséget?

E sérülések gyógyulási szakaszában nagy eséllyel újrasérülési ciklusok jöhetnek létre, mert a sportoló nem érzékeli vagy nem veszi komolyan a gyógyulási fázis ajánlott kivárási idejét, és mivel a fájdalom már elmúlt, újrakezdi a terhelést. Ezt a magatartást egy teljesen természetes élettani és pszichológiai jelenség váltja ki. A viselkedés abból fakad, hogy ahogy a sportoló egyre magasabb és erősebb szintet ér el az adott tevékenységben, aránytalanul megnő az az energia, amit a további fejlődésre kell fordítania, tehát a fejlődés az időben nagyjából egy telítési görbét mutat.

Izom-csontrendszeri betegségek kezelése

Így tulajdonképpen még a szintentartáshoz is viszonylag sok energia szükséges. Ennek egyrészt az lesz a következménye, hogy a kihagyás után kellemetlen érzés azt megélni, hogy mennyit zuhant az ember vissza a sérülést megelőző időszak teljesítményéhez képest, másrészt fizikailag is nehéz visszakapaszkodni a korábbi szintre. Így könnyen érthető, hogy a fájdalom elmúltát a sérülés gyógyulásával teszi egyenértékűvé, és nagy intenzitással újrakezdi az edzéseket, ami persze újabb sérülést okozhat.

a csontok és ízületek traumás károsodása

Az egyik nagyon lényeges ok, ami miatt az ízületek rendre megsérülnek az, hogy az ízület alkalmazkodóképessége sokkal korlátozottabb és lassabb, mint az izomzaté.

Ezért sok sportoló megéli azt a jelenséget, hogy miközben izomzata növekszik és erősödik, a meglehetősen gyors — akár hetek alatt végbemenő — átalakulások során elhiszi, hogy a megtartott fejlődés érdekében a terhelés ugyanabban az ütemben fokozható, ahogyan addig.

Nos, ez nem így van. Az ízületek alkalmazkodása a csontok és ízületek traumás károsodása lassabban megy végbe, és a sportoló ezt a folyamatot sajnos nem képes olyan kézzelfoghatóan érzékelni, mint az izomzati fejlődést.

A jó edzők odafigyelnek arra, hogy sportolóik ne ész nélkül haladjanak a terhelés növelésében, megrészegülve izomzatuk szemmel látható növekedésétől. Ez a hatás különösen a férfiakat veszélyezteti, hiszen az ő szervezetükben a férfi nemi hormonok hatására átlagosan eleve nagyobb mértékű az izomfehérje-szintézis, ezért fajlagosan ugyanannyi edzés általában nagyobb izomnövekedést produkál, mint a nőkben; valamint mivel a nagy izomzat általában a férfiasság képének is fontos alkotóeleme, ezért ők kevésbé hajlamosak ellenállni a gyors fejlődés reményével kecsegtető, de sokszor ízületi sérülésekben végződő, túlzott ütemű edzéstervek vonzerejének.

Ráadásul ezek a sérülések nem feltétlenül mindig ott jelentkeznek, ahol a végtag terhelésének módjától várnánk.

a csontok és ízületek traumás károsodása

Például a rövidtávfutók edzéstervének jelentős részében az edzések nagyjából fele technikai futóedzés, a másik fele pedig erősítés, hiszen az erős lábak mellett az erős felsőtest a sprintfutás során kifejtett lendületképzéskor elsőrendűen fontossá válik. Nos, megtörténhet az, hogy egy kiváló adottságokkal rendelkező, kg-os — tehát átlagos tömegű — versenyző például a súllyal történő az artrózis kezeléséről szól olyan mértékig képes felerősíteni izomzatát, hogy akár kg plusz súllyal is képes a guggolást vagy akár a guggolásból ugrás sorozatait is elvégezni.

A csontok és ízületek traumás károsodása

Izmai remek formában vannak, ereje még mindig növekszik, azonban a mechanikailag sérülékeny pontokon mikrosérülések képződése kezdődhet: észrevétlen kopások, szakadások, repedések indulhatnak meg. Ez később nem feltétlenül a figyelt és óvott térdízületben jelentkezik, hanem lehet, hogy például az ágyékcsigolyák valamelyike szenved maradandó károsodást.

A versenyző néhány éves időtartamban sorozatos sikereket él meg versenyein, majd hirtelen rosszabbodik az állapota, mivel olyan mértékűvé válik gerincsérülése, hogy teljesen abba kell hagynia a versenyzést, esetleg még sportágat is kell váltania.

Az izomzat fejlődését tehát nem ínhüvelygyulladás tünetei kézen egyedüli mérvadóként kezelni, ha a mozgásrendszer egészének fejlesztése a cél — és mi más lehetne? Az egészséges ízületek egyik titka, könnyen megteremthető alapfeltétele az alapos bemelegítés.

a csontok és ízületek traumás károsodása

A másik az ésszerű terhelés — ennek mértékét már jóval nehezebb meghatározni, hiszen sportág- és egyénfüggő. Baleset és ízületek: a traumatikus sérülések Az ízületeket ért sérülések gyakori oka egyszerűen a véletlen mozdulatok és egyéb balesetek okozta ficamok, rándulások és szakadások.

Ezek a sérülések a legkülönbözőbb helyzetekben fordulhatnak elő, és egy pillanat alatt tönkretehetik a hosszú idő alatt végzett edzésmunkát. Egyes, hirtelen, nagy erejű mozdulatokat és irányváltásokat igénylő sportágakban labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, tenisz, küzdősportok, stb. Elkerülésük szinte lehetetlen, ezért nagyjából annyit tehetünk, hogy fokozatosan megerősítjük az ízületeket, ez pedig főleg az adott sportágak edzői tevékenységének felelőssége pl.

  1. A csontok és ízületek traumás károsodása. JELENTKEZZEN BE EGYSZERŰEN!
  2. A csontok és ízületek traumás károsodása - JELENTKEZZEN BE EGYSZERŰEN!
  3. A csontok és ízületek traumás károsodása A porc helyreállítása a kéz ízületeiben
  4. Sebészet | Digitális Tankönyvtár - A csontok és ízületek traumás károsodása
  5. Az ultrahang segítségével tanulmányozzák a nyaki és az ágyéki gerincet, megvizsgálják a szalagok, az izmok, az ízületek és az inak állapotát.
  6. A csípőízület gyulladása esetén melegíteni lehet
  7. A csontok és ízületek traumás károsodása Calcaneus 3—4 hónap Számos kísérlet történt a törésgyógyulás serkentésére.

Természetesen az akut sérülések gyógyulásának fájdalmatlan fázisában is jelentkezik egy kiemelten sérülésveszélyes periódus, amikor tehát nagy az újrasérülés veszélye. Azonban mivel a halmozódó mikrotraumás típushoz képest itt elevenebb a traumaélmény, egyértelműbbek és tudatosítottabbak a sérülést kiváltó mozdulatok, általában eleve hosszabb a gyógyulási fázis, és fokozottabb az orvosi segítség igénybevétele, pszichikailag talán könnyebb betartani az ajánlott kivárási időt az edzés újrakezdéséhez.

A hideg és az a csontok és ízületek traumás károsodása A teljesség kedvéért megemlítendő még, hogy az ízületek a hideg szempontjából is a legsérülékenyebb elemei a mozgásrendszerünknek, azaz viszonylag könnyen megfázhatnak, ha hidegben gondatlanul sportolunk.

Mindannyiunk számára ismert lehet a jelenség, hogy amikor nyáron, lehúzott ablak mellett utazunk autóban, vonaton, és közben huzamosabb ideig kikönyökölünk az ablakon, az utazást követően rövidebb-hosszabb ideig ízületi fájdalmakat tapasztalhatunk a kar egyes részeiben.

a csontok és ízületek traumás károsodása

Nos, hidegben történő sporttevékenység során lényegében ugyanez játszódik le: az ízület megfázik. Ez reális veszéllyel a téli sportok végzőit fenyegeti, és úgy a sportolók, mint az edzők felelőssége erre mindenképpen figyelemmel lenni; a többi versenysportban az ilyen irányú veszélyeztetettség a csontok és ízületek traumás károsodása.

A saját maguk szakállára, edző nélkül sportoló személyeknél állhat még fenn az ízületi megfázás veszélye; ez azonban kívül esik jelen tárgy vizsgálódási körén. Egy manapság általánosan használt berendezés viszont valós veszélyt jelent az általános megfázás és az ízületi megfázás tekintetében egyébként mindenkire, nemcsak a sportolókra nézve : ez a légkondicionáló berendezések okozta megfázás. A nyári hőségben valamely ízületünket tartósan érő hideg légáramlat ízületi gyulladást okozhat, s így visszavetheti az edzésmunkát.

A sérüléssel sújtott szövet az ízületben 3. Az ízületi szalagok A sportolás során leggyakrabban az ízületi szalagok a csontok és ízületek traumás károsodása meg.

A csontok és ízületek traumás károsodása, Milyen sérülések vezethetnek poszttraumás artritiszhez?

E képződmények az inak megnyúlásánál leírtak szerint viselkednek megnyúlás, megfolyás, szakadás. A szalagok sérülése alapvetően háromféleképpen szokott bekövetkezni.

A mozgásrendszer működése és alkalmazkodóképessége Mi okozza a másodlagos ún. Milyen sérülések vezethetnek poszttraumás artritiszhez?

Leggyakrabban maguk a szalagot alkotó kötőszöveti nyalábok nyúlnak meg vagy szakadnak meg. Másodsorban az avulziós sérüléseket kell említeni, melyekben a szalag vagy az ín, vagy az ízületi tok a csontból tép ki egy darabot. Ez a fajta sérülés különösen gyermekkorban gyakori, mert ekkor a csontszövet szakítószilárdsága még jóval gyengébb az izmot és az ízületeket rögzítő tömöttrostos kötőszöveti elemekénél.

Harmadrészt lehetséges a szalag-csont határfelület szétválása is, de ez nagyon ritkán következik be, mert a kapcsolódási felület különösen erős Bartlett A szalagsérülések legnyilvánvalóbb tünete a fájdalom mellett az ízületi instabilitás. Emellett a megfelelő illesztettség hiánya, a nyomásviszonyok megváltozása és akár a terület propriocepciójának kiesése is jelentkezhet. A szalagsérüléseknek leginkább kitett sportolók azok, akiknek korábban már sérültek a szalagjaik, akiknek viszonylag gyengék az izmaik, és azok, akiknek túlzottan lazák az ízületeik Bartlett Megjegyzendő, hogy mindennapi tevékenységeink során lehetséges, hogy rendszeresen a rugalmas, csak megnyúlással járó alakváltozási tartományon kívül használjuk ízületeinket pl.

Ezáltal egy statikusan túlhúzott helyzetben sok időt töltünk el, ami a szalagok megnyúlását okozza, ami miatt pedig csökken a rugalmasságuk, a stabilizálóerejük, és nő a sportolás során fellépő sérülések bekövetkezési esélye is Katics, Lőrinczy Megnyúláskor és részleges szakadáskor a pihentetés és a fokozatos, finom terhelés segíti a felépülést.

3. Ízületi sérülések

Teljes szakadáskor műtéti beavatkozás is szükségessé válhat. Az operáció során egy vagy több ép szalagból metszenek ki hosszú szalagrészeket, és a szakadt szalag helyén ezeket a csonthoz rögzítve pótolják a kiesett funkciókat. A gyógyulás, mint fentebb szerepelt, több hónapot, vagy akár fél-egy évet is igénybe vesz, így a versenynaptárt egy ilyen sérülés alaposan átírja.

Az ízületi porc A túlhasználat és a balesetek során a szalagok mellett a porc is sérülhet. A porc gyakori túlerőltetésre kopással válaszolhat, ami krónikus ízületi gyulladás kialakulásával fenyeget.

Mi okozhat ízületi merevséget?

Egyszeri szélsőséges erőbehatás miatt a porc meghasadhat vagy akár le is törhetnek belőle darabok. Nem mindegy azonban, hogy milyen porcot érint a sérülés. Gyakorinak számít például a rostporcos meniscus sérülése a térdben. Ez bizonyos szempontból már komolyabb sérülés, mint a szalagoké, mert a leszakadt porc pótlása nem oldható meg kielégítően.

Ilyenkor az ízület kitisztításával, a leszakadt részek eltávolításával és az élesen maradt szélek lesimításával igyekeznek a sérülést kezelni.

Kovács Diána, reumatológus Reumatológiai, belgyógyászati, neurológiai kórképek jellemző vagy következményes tüneteként hosszabb-rövidebb ideig fennálló ízületi merevség, mozgáskorlátozottság jelentkezhet. Az adott betegség károsíthat egy, néhányvagy több ízületet, ízületen belüli és azt körülvevő képleteket, járhat gyulladásos tünetekkel fájdalom, duzzanat, melegség, bőrpír, funkciókárosodásvagy ezek nélkül. Az ízületet alkotó csontok ízvégeit hyalinporc fedi, az ízfelszínek között lévő ízületi rést viszkózus ízületi folyadék keni. Az ízületi tok — melyet belülről sejtrétegből álló szinoviális membrán borít — körülveszi az ízületet, melyet az ízületi szalagokkal együtt véd és stabilizál. Az inak, szalagok porcos átmenettel, enthesissel rögzülnek a csontokhoz.

Kivételes, speciális esetekben megkísérelhető a leszakadt meniscus-darab visszavarrása is. Ritkább esetben, extrém trauma hatására a csontok végeit borító üvegporc is leválhat, azonban ennek a gyógyítása még nagyobb kihívást jelent, mint a meniscus gyógyítása.

Az ízületek Calcaneus 3—4 hónap Számos kísérlet történt a törésgyógyulás serkentésére.

Megjegyzendő, hogy a nem sporttevékenység által, hanem a helytelen életmód következtében létrejött ízületi sérülések egyik leggyakoribb fajtája a túlsúly miatti térdsérülés: porckopás és porcleválás. Főbb ízületeink és gyakoribb sérüléstípusaik 3.

Bokaízület Általánosságban véve a sportokban a leggyakrabban megsérülő ízület a boka, ezen belül, gyakoriságot tekintve a szalagsérülések állnak az első helyen Bartlett Az ízület alkotásában By An svg version of image:Ankle. PNG by me Jak. Magában a talpban, apró csontjainak elrendeződése két ívet hoz létre Ez a két ív biomechanikai szempontból kiemelten fontos, hiszen nagy energiaelnyelő potenciállal rendelkeznek, vagyis ütéscsillapítóként működnek.

Ez az ín nem tipikusan bokaízületi ín, de közelsége miatt itt tárgyaljuk. A lábikraizomnak a sarokcsonthoz akut könyök artrózis csatlakozó ina az Achilles-ín 8.

Hüvelyének, a csontok és ízületek traumás károsodása a mellette fekvő bursának a begyulladása mellett ez az ín sajnos viszonylag gyakran szakad is, akár felhalmozódó mikrotraumák, akár hirtelen behatás következtében is ugró, sprintelő, hirtelen irányváltoztatással járó sportágakban; Bartlett A törések pl. A lábfej sérülései elég gyakoriak, nagyjából annyira, mint a bokát érő károsodások; nagyjából felük túlhasználat során felhalmozódó mikrosérülésekből adódik, másik felük pedig egyszeri nagy erőbehatás következtében alakul ki, nagy ütközésveszélyű sportokban, vagy pedig elesés miatt Bartlett Térdízület A nagy bonyolultságú térdízületben a combcsont bütykei condylus medialis et lateralis ízesülnek a sípcsonthoz, amelyhez a szárkapocscsont is kapcsolódik oldalról-hátulról A négyfejű combizomnak a ujjízület a sérülés kezelése után elöl haladó és a sípcsonton tapadó inába beágyazva található a térdkalács, amely védőszerepe mellett a láb mint emelő hatékonyságának a fokozásában is fontos szerepet játszik, mert azzal, hogy az ízület felett vezeti el a négyfejű izom inát, az erőkart megnöveli Vogel A térdízület szintén az egyik leggyakrabban megsérülő ízület a sportban.

Mechanikailag sokféle irányú erőnek van kitéve az egyszerű járáskor is: hajlás, csavarodás, nyíróhatás az ízületi felszínekkel párhuzamos irányban és axiális összenyomódás hat rá Bartlett Nem véletlen tehát, hogy a térd a sportolás során viszonylag könnyen sérül.

Leggyakrabban a stabilizáló szalagok Ez utóbbi sérülés leginkább az elülső keresztszalagot érinti, amely, mint láttuk, spontán úton éppen az egyik legnehezebben gyógyuló szalag az ízületben Gabriel Ábra: A térdízület csontjai Forrás: Wolfram Mathematica Ábra: A szárkapocscsont és a sípcsont felső részének egymáshoz viszonyított helyzete oldalsó-hátulsó nézetben Forrás: Wolfram Mathematica A sípcsont és a combcsont egymáson nemcsak gördülő, hanem csúszó mozgást is végez, ezért több irányban szükséges a stabilizálás, amit az oldalsó szalagok, a keresztszalagok és a meniscus-ok biztosítanak A csontok és ízületek traumás károsodása meniscus rostporcos gyűrűi elnyelik a láb és a talaj közötti ütközéskor keletkező energia egy részét, és emellett anteroposterior és mediolateralis irányú stabilizáló szerepet is betöltenek.

A térdet ért sérülések során gyakran valamelyik meniscus-gyűrű rongálódik nyírófeszültség és kompresszió hatására: reped, esetleg elszakad. A meniscus-sérülés általános oka az, hogy testünkkel csavarodó mozdulatot végzünk, miközben a testsúlyt viselő láb térde rögzített tartásban van Bartlett Természetesen túlhasználat miatt is létrejöhet meniscus-sérülés, de ilyenkor ez inkább kopást jelent, nem szakadást.

A traumatikus térdsérülések között előfordulnak az ütés, rúgás következtében létrejött különféle károsodások, és a repetitív mikrotraumák miatt kialakult bursitis bursa begyulladásavagy a térdkalács-ínnak a gyulladása patellaris tendinitisami főleg a sorozatosan ismételt, kemény felületről végzett elrugaszkodás és visszaérkezés folyamán kifejtett excentrikus munkát igénylő sportokban fordul elő Bartlettmint például a kosárlabda, a tájfutás, a labdarúgás, vagy a torna.

Ábra: A bal ízületi fájdalom sérülésekkel szalagjai és meniscus-ai hátulnézetből forrás: Wikipaedia.

Ábra: A jobb térdízület szalagjai elölnézetből, sematikusan ábrázolva. Csípőízület A csípőízület a láb függesztőövének, a medenceövnek és a combcsontnak a mozgatható gömbízülete. A medenceövet a két — egyenként három csontból, a csípő- ülő- és szeméremcsontból összenőtt — medencecsont és a keresztcsont alkotja.

A medencecsontban egy ízületi vápa található, melyet acetabulumnak hívunk; ebbe illeszkedik a combcsont feje caput femoris Stabilitását egy nagyon erős szalagrendszer biztosítja Bár a medencecsontokat nagyrészt szivacsos állomány alkotja, ívelt kialakításuk miatt mechanikailag nagyon erős szerkezetet alkotnak.

A comb csatlakozási régiójának mozgási szabadsága, valamint a csigolyák sorának egyenként minimális, de összeadódva mégis jelentős hajlási potenciálja minimalizálja a medenceövre ható csavaró és hajlítóerők nagyságát Bartlett Ezért a sportban a medencesérülés elég ritka.

Amikor megtörténik, akkor általában ütközések miatti nagy kompressziós erők ébredésének köszönhető.

a csontok és ízületek traumás károsodása

Az ízületben bekövetkező leggyakoribb törések általában a femurt érintik, pl. Sokkal jellemzőbbek térd és ízületek fáj a medence az izmok vagy izom-ín sérülései rectus femoris, közelítőizmok, csípő- és horpaszizmokritkábban a szeméremcsonti összenövés symphysis pubica túlhasználat miatt bekövetkező gyulladása futóknál vagy távgyaloglóknál Bartlett Ábra: A csípőízületben kapcsolódó combcsont és medencecsont Forrás: Wolfram Mathematica Ábra: A csípőízület felépítése Forrás: Wolfram Mathematica Ábra: A csípőízületet erős szalagrendszer stabilizálja Forrás: Wikipaedia.

Vállízület A vállízület Mozgástartománya nagy, ennek azonban az az ára, hogy a stabilitása kicsi, ami az egyik oka a sérülékenységnek. Ebből következően a váll körüli izmok szükségesek is a stabilitás fenntartásához. Alkotói a felkarcsont feje caput humeriaz azt fogadó ízületi vápa a lapockacsontban cavitas glenoidalisa lapocka hollócsőrnyúlványa processus coracoideusa lapockacsont vállcsúcsi nyúlványa acromionvalamint, mivel a vállcsúcsra érkezik ki a kulcscsont is, és több szalaggal is csatlakozik a vállízületet alkotó egyéb képletekhez, a kulcscsont is a vállízület komponense.

A felkarfej gömbízületet alkot a lapocka vápájával, ami miatt a váll nagy mozgástartománnyal rendelkezik. Ábra: A felkarcsont és a lapockacsont kapcsolódása a vállízületben oldalnézetből, elülső oldalnézetből és hátulsó oldalnézetből Forrás: Wolfram Mathematica A vállizmok közül néhány musculus supraspinatus, infraspinatus, subscapularis és teres minor egy egységesen működő csoportot képez, ezt rotátorköpenynek vagy vállforgatóköpenynek hívjuk Eme izmok inai a humerus feje és a lapocka vállcsúcsi nyúlványa között futnak.

Ez nagyon gyakran megsérülő rész sporttevékenység közben, főleg az erőkifejtéssel történő emelés, a váll fölött végzett erőkifejtés, különféle lendítő- és körzőmozgások, dinamikus és nagyívű karmozdulatok okozhatnak mind akkumulálódó, mind pedig egyszeri traumatikus károsodásokat.

a csontok és ízületek traumás károsodása

Ábra: A rotátorköpenyt alkotó izmok és inaik Forrás: Wikipaedia. Egyébként az ütődés természetétől függően eltörhet az acromion, a hollócsőrnyúlvány, a felkarcsont nyaka, vagy a lapocka is Bartlett A töréseken kívül viszonylag gyakran előfordul a vállízület valamely alkotójának a kificamodása: akár a glenohumeralis, akár az acromioclavicularis vagy a sternoclavicularis ízületben megtörténhet a csont diszlokációja Bartlett A vállcsúcs alatt húzódó, az inak épségét óvó nyálkatömlő Ábra: A gyakran sérülő bursa és bicepsz-ín elhelyezkedése a vállízületen belül Forrás: Wikipaedia.

Könyökízület A könyökízületet a felkarcsont és az alkar csontjainak találkozása képezi.

Ebben egyrészt a humerus végét alkotó ízületi pörge trochlea humeri és a singcsont ízületi vápája incisura trochlearis kapcsolódik egy ízületben Másrészt a humerus fejecskéje capitulum humeri csatlakozik a radius proximalis ízületi felszínéhez fovea articularis.

Az ízülethez tartozik tulajdonképpen a radius és az ulna ízesülése is: az orsócsont fejének caput radii körbefutó porcfelszíne circumferentia articularis illeszkedik az ulnán található ízületi vápába incisura radialis.

Ábra: A könyökízület felépítése Forrás: Wolfram Mathematica Eleséskor a könyökkel történő kitámasztás okozhat könyökbúbot érintő töréseket, de hasonlóan törésveszélyes a tricepszet túlerőltető hyperextensio a karban dobó illetve csapó mozdulatoknál Bartlett A könyököt több, repetitív túlerőltetésből fakadó szimptóma is érinti. A teniszkönyök a felkarcsont külső oldalán epicondylus lateralis; A golfkönyök a felkarcsont belső bütykén epicondylus medialis létrejövő hasonló gyulladás, mely a kézfej behajlításának túlerőltetése következtében alakul ki.

Természetesen itt sem csak a golfozók érintettek, hanem egyéb, ütővel végzett sportok képviselői, de súlyemelők, dobó sportágak művelői gyógyszerek a végtagok osteochondrozisához.